Egyszer használatos műanyagok visszaszorítása világszerte – Merre tart a világ?

Környezetszennyező műanyagok – a jelen problémája

A leggyakrabban használt műanyagok – például PP, PE, PS, ABS, PET – kőolaj alapú, mesterségesen előállított anyagok.

Ezek jellemzői:

• olcsók

• könnyűek

• jól formázhatók

Ugyanakkor komoly hátrányokkal is rendelkeznek:

• több mint 200 év alatt bomlanak le, ha egyáltalán lebomlanak

• égésük során gyakran mérgező gázokat bocsátanak ki

• óriási mennyiségben halmozódnak fel a környezetben

A műanyagfogyasztás mértéke drámai:

• 1950-ben körülbelül 5 millió tonna

• 2014-ben körülbelül 311 millió tonna

• az előrejelzések szerint ez a mennyiség 20 éven belül megduplázódik

„Bio” műanyagok és a lebomlás kérdése

Megtévesztőek lehetnek az olyan elnevezések, mint:

• BIO-PP

• BIO-PE

• BIO-PET

Ezek az anyagok nem kőolajból, hanem biomasszából készülnek, azonban a belőlük előállított kész termékek nem bomlanak le biológiai úton.

Fontos különbség, hogy a származás önmagában nem jelenti a lebomlást.

Műanyaghelyzet Magyarországon

Magyarországon évente 1,3–1,4 milliárd PET-palack kerül forgalomba, ami megközelítőleg 45 000 tonna műanyag hulladékot jelent.

A műszaki műanyag-felhasználás:

• 2008-ban 66,9 kilotonna

• 2016-ban 125,3 kilotonna

A felhasznált alapanyagok jelentős része importból származik.

Globális fordulópont – Kína kivonulása

2017-ig Kína volt a világ legnagyobb műanyag hulladék felvásárlója, korlátozás nélkül.

2018-tól azonban:

• csak szelektíven

• csak korlátozott mennyiségben

• majd szinte egyáltalán nem

vette át a műanyag hulladékot.

Ez egyértelműen rámutatott arra, hogy a probléma nem tolható tovább más országokra.

A megoldás iránya: PLA

A PLA, vagyis a politejsav egy:

• biológiai úton lebomló

• hőre lágyuló

• növényi alapú polimer

Elsősorban kukoricából, rizsből és búzából állítják elő tejsavas erjesztéssel és polimerizációval.

A PLA tulajdonságai

A PLA részben kristályos szerkezetű polimer, amely alapvetően rideg, de lágyítható.

Jellemző mechanikai tulajdonságai:

• húzószilárdság: 60–65 MPa

• szakadási nyúlás: 3–5 százalék

Ezek a tulajdonságok alkalmassá teszik csomagolási és műszaki felhasználásra is.

Felhasználási területek

PLA-ból készülhet:

• eldobható evőeszköz

• pohár

• csomagolóanyag

• virágcserép

• tálca

• orvosi, felszívódó implantátum

• kompozit alapanyag

• 3D nyomtatott tárgy

Számos esetben kiválthatja a polisztirolt és más kőolaj alapú műanyagokat.

Honnan származik a PLA alapanyaga?

A természetes körforgás során:

• a légkörben található szén-dioxidot a növények fotoszintézis során megkötik

• biomassza és cukor keletkezik

• ebből tejsav, majd PLA készül

Ez azt jelenti, hogy:

• nem növeli a légköri szén-dioxid mennyiségét

• a szén körforgásban marad

• nem fosszilis forrásból származik

Zöldgazdaság és fenntarthatóság

A zöld gazdaság célja:

• az alacsony szén-dioxid kibocsátás

• a fenntartható fejlődés

• a környezeti egyensúly helyreállítása

A PLA ebbe a szemléletbe jól illeszkedik, azonban fontos hangsúlyozni, hogy nem csodaszer, hanem egy tudatos alternatíva.

Uniós szabályozás – mi változott?

2021-től az Európai Unióban tilos forgalmazni többek között:

• egyszer használatos evőeszközöket

• szívószálakat

• fülpiszkálókat

• expandált polisztirol csomagolásokat

2025-ig célkitűzés:

• az italpalackok 90 százalékos újrahasznosítása

• az egyszer használatos műanyagok fogyasztásának 25 százalékos csökkentése

Összegzés

A hagyományos műanyagok kora fokozatosan lejáróban van.
A PLA csökkenti a környezeti terhelést, nem fosszilis alapú, és iparilag is jól használható.

A jövő a tudatos anyagválasztásé.